GOA.HU Psychedelic Trance Community

GOA.HU Psychedelic Trance Community (http://forum.goa.hu/index.php)
-   Eszmecsere (http://forum.goa.hu/forumdisplay.php?f=23)
-   -   Filozozofia nekunk magunkrol.... (http://forum.goa.hu/showthread.php?t=65)

FoX 2005-05-30 19:46

Idézet:

Dorci eredeti hozzászólása
Na, jól van akkóóóó!!!! :) Tudtam én, hogy más is jár hasonló cipôben.... akko mi most megértjük egymást!!! ;)

Ugy tunik :D Probalom enis atadni, vagy beleadni valamibe, ami jon. Es jonnek is a dolgok kemenyen, eletemben nem tortent velem annyi minden, mint miota ez az allapot az altalanos:D

Dorci 2005-05-30 19:54

Idézet:

FoX eredeti hozzászólása
Ugy tunik :D Probalom enis atadni, vagy beleadni valamibe, ami jon. Es jonnek is a dolgok kemenyen, eletemben nem tortent velem annyi minden, mint miota ez az allapot az altalanos:D

Most ahogy ezt elolvastam, észrevétlenül a fülemig mászott a szám széle :D mert pont ez van velem is... iszonyat jó....... :)

FoX 2005-05-30 21:21

Idézet:

Dorci eredeti hozzászólása
Most ahogy ezt elolvastam, észrevétlenül a fülemig mászott a szám széle :D mert pont ez van velem is... iszonyat jó....... :)

Jah :D Ha regen azt mondta volna nekem valaki, hogy nem kell akarni semmit, nem kell vagyni semmire, csak "ulni" es fogadni ami jon, kirohogtem volna. Es eppen abban az idoszakban nem ment semmi ugy, ahogy elterveztem, semmi nem akart sikerulni. Aztan valtoztak a dolgok, lett ez, es... nem gondoltam volna, hogy igy is lehet elni:D

TimLeary 2005-05-31 00:08

Szerintem csirkés !:) Nem tudom, hogy ti, hogy vagytok vele, de nekem ilyenkor alkotnom kell.
- Sajna ez már inkább csak a múlt - " az amatőrnek ihlet kell, a profinak előleg " - és még csak félprofi vagyok...:D Mi lesz így?

Szóval ALKOTNI! - Nem hagyhatjátok kibonatkzás nélkül a plusz energiát. Ha MOST csináltok valamit, az olyan lesz, mint TOTEM - ez az a pont ahol az Isten és a Művészet találkozik. A katatón transz, amikor nem létezel csak alkotsz. Ilyen volt Modigliani, és Dali. Ez az az oltár ami elött térdre kell borulni.

A művészet a legkimerítőbb meditáció - erről egy mátrix poén jut eszembe - nincs is kanál - azaz nincs mű csak művész és hangulat !!!!!!!!

Nozomi 2005-05-31 10:36

Az alkotás nem mindig kézzel fogható, látható, értelmezhető, leírható dolog...lehet alkotni anélkül hogy ceruzát fognál, vászonra festenél, anyagot formáznál...a művészet sokoldalúbb annál mint ahogyan azt értelmezik...

TimLeary 2005-05-31 14:30

Ez igaz.

De - az alkotni - ige tárgyi vonzatú - alkotni valamit. Tehát végbemegy a folyamat és célt ér - a cél lehet önmaga, amire te is utalsz, de azt nem veheted elő máskor - én pedig erre utaltam, hogy az így jobb.

Szerintem.

FoX 2005-05-31 15:11

Idézet:

TimLeary eredeti hozzászólása
Ez igaz.

De - az alkotni - ige tárgyi vonzatú - alkotni valamit. Tehát végbemegy a folyamat és célt ér - a cél lehet önmaga, amire te is utalsz, de azt nem veheted elő máskor - én pedig erre utaltam, hogy az így jobb.

Szerintem.

Szerinted lenyeges az, hogy targya legyen, amit elovehetsz maskor? Vagy legalabbis jobb? Kivancsi vagyok :)

Dorci 2005-05-31 16:25

Én folyamatosan alkotásba (is) öntöm az energiámat... persze a magam módján. Nálam ez leginkább a tánc terén jön ki. Amikor már nagyon sok feszkó van bennem, akkor improzom a legnagyobbakat ( itt most nem buli-táncolásról van szó, bár ott is rendesen folynak az energiáim). A másik része meg az éneklés - ez az amiben még nagyokat szoktam "alkotni" - ez is afféle tisztulási folyamat...
De azt hiszem az alkotás ebben a formában még magadért/magamért van, és el kell érni egy bizonyos szintre, hogy az a "nagyvilágra" hatással legyen. Ezen erölködni meg nem lehet, ez majd jön magától, majd ha megnyílnak elôtte az utak...

FoX 2005-05-31 17:27

Idézet:

Dorci eredeti hozzászólása
Én folyamatosan alkotásba (is) öntöm az energiámat... persze a magam módján. Nálam ez leginkább a tánc terén jön ki. Amikor már nagyon sok feszkó van bennem, akkor improzom a legnagyobbakat ( itt most nem buli-táncolásról van szó, bár ott is rendesen folynak az energiáim). A másik része meg az éneklés - ez az amiben még nagyokat szoktam "alkotni" - ez is afféle tisztulási folyamat...
De azt hiszem az alkotás ebben a formában még magadért/magamért van, és el kell érni egy bizonyos szintre, hogy az a "nagyvilágra" hatással legyen. Ezen erölködni meg nem lehet, ez majd jön magától, majd ha megnyílnak elôtte az utak...

En ugy gondolom, az alkotas tulajdonkeppen mindig magadert van, legalabbis akkor jo. Ha azert teszel valamit, mert elvezed csinalni, maga az alkotas oromet szerez neked, attol fuggetlenul, tetszik-e masnak is, az a legjobbabb :) Mikor ez masnak is tetszik, az csak egy velejaro, egy plusz. Te jarod eleted tancat, ha epp valaki ott van, es oromet leli benne, hat lelje. De te jarod a tancod akkor is, ha senkit nem erdekel :)
Azt hiszem a muveszet addig igazan muveszet (sot, barmilyen cselekedet), mig a muvesz onmaga oromere alkot elsosorban, mert ha masok igenyeit probalja kielegiteni, mar nem igazan azt adja, ami belole termeszetesen fakadna. Ha tetszeni akarunk, akkor mar masok elvarasainak akarunk megfelelni. Persze ezt en igy gondolom, nem kotelezo velem egyeterteni ;)

freeman 2005-05-31 17:55

Én csak a zeneírásból tudok kiindulni mivel ezt az egy alkotó müvészeti ágat üzöm már régóta. Az alkotás "érzése" tényleg felülmúlhatatlan...kicsit függő lesz tőle az ember :D

Emlékszem mikor összeraktam az elsö normálisan szóló zenémet kompjuteren: amikor minden apró részlet a helyére került és hallottam azt a zenét ami addig csak a fantáziámban, az elmémben élt... az az érzés olyan volt mint egy hatalmas orgazmus. :)

Ez kicsit olyan mint bármilyen más koncentrációt és eröfeszítést igénylö dolog.
Energiát teszel bele, figyelsz, szép lassan, fokozatosan és céltudatosan haladsz elöre, akadályokba ütközöl, amit megtudsz azt megoldod, amit nem azt megkerülöd, és a végén célba érkezel...

maga a folyamat is ér annyit mint az eredmény, és érdemes az apró örömeit figyelni ;)

Dorci 2005-05-31 17:57

Idézet:

FoX eredeti hozzászólása
En ugy gondolom, az alkotas tulajdonkeppen mindig magadert van, legalabbis akkor jo. Ha azert teszel valamit, mert elvezed csinalni, maga az alkotas oromet szerez neked, attol fuggetlenul, tetszik-e masnak is, az a legjobbabb :) Mikor ez masnak is tetszik, az csak egy velejaro, egy plusz. Te jarod eleted tancat, ha epp valaki ott van, es oromet leli benne, hat lelje. De te jarod a tancod akkor is, ha senkit nem erdekel :)
Azt hiszem a muveszet addig igazan muveszet (sot, barmilyen cselekedet), mig a muvesz onmaga oromere alkot elsosorban, mert ha masok igenyeit probalja kielegiteni, mar nem igazan azt adja, ami belole termeszetesen fakadna. Ha tetszeni akarunk, akkor mar masok elvarasainak akarunk megfelelni. Persze ezt en igy gondolom, nem kotelezo velem egyeterteni ;)

Szerintem amit leírtál, az így ok., csak van az a fajta alkotás, ami azért születik, hogy hasson!!! És szerintem erre nagyon is szükség van. De az egyértelm?, hogy ez nem egyezik meg a "mások igényét kielégíteni vágyó m?alkotással". Elég sokat jár az agyam azon, hogy mennyire felel az ember magáért, és másokért... és szeretném hinni azt, és bízni abban, hogy másokért is legalább akkora felelôsséggel tartozunk, mint magunkért. Hisz társadalomban élünk, egymástól elszeparálhatatlanul. Így nem lehet nem hatni... és hatni, jól hatni a legnagyobb csoda, mert az viszi elôre az emberiséget...
Elég beleolvasni Ady, József Attila, Vörösmarty... és sorolhatnám - verseibe, vagy megnézni ütôs avantgard képeket, vagy bármi mást, vagy megérteni egy dal szövegét... mind akar valamit közölni, és ha igaz és ôszinte, hatni fog, mert abból az erôbôl született...

FoX 2005-05-31 19:57

Idézet:

Dorci eredeti hozzászólása
Szerintem amit leírtál, az így ok., csak van az a fajta alkotás, ami azért születik, hogy hasson!!! És szerintem erre nagyon is szükség van. De az egyértelm?, hogy ez nem egyezik meg a "mások igényét kielégíteni vágyó m?alkotással". Elég sokat jár az agyam azon, hogy mennyire felel az ember magáért, és másokért... és szeretném hinni azt, és bízni abban, hogy másokért is legalább akkora felelôsséggel tartozunk, mint magunkért. Hisz társadalomban élünk, egymástól elszeparálhatatlanul. Így nem lehet nem hatni... és hatni, jól hatni a legnagyobb csoda, mert az viszi elôre az emberiséget...
Elég beleolvasni Ady, József Attila, Vörösmarty... és sorolhatnám - verseibe, vagy megnézni ütôs avantgard képeket, vagy bármi mást, vagy megérteni egy dal szövegét... mind akar valamit közölni, és ha igaz és ôszinte, hatni fog, mert abból az erôbôl született...

Ez igy van :) De ha magaert az alkotas oromeert alkotsz, ezt akkor is elered. Hatassal leszel az emberekre. Legalabbis en igy gondolom. Ha mesz az utcan, es hallasz egy dallamot, es elkezdesz tancolni, megallnak korulotted az emberek. Teged nem erdekel, ki all meg, es ki nem, ha nem all meg senki, az sem. Ha valaki megall, es kap valamit azaltal, hogy tancolsz... mar el is erted, kielegited az igenyet. Kb igy gondoltam :) Masreszrol, mondjuk azert allsz ki, mert adni akarsz. Es attol kezdve nem a te belso tancodat jarod, hanem megprobalsz ugy tancolni, hogy az minel tobb embernek adjon valamit. Es akkor mar nem ugyanaz. Hm... nem tudom ezt jobban kifejezni :)
Nem tudom, Ady, Jozsef Attila, vagy Dali vagy barki miert alkotott, de ugy gondolom nem a hirnevert es a dicsosegert . Csak egyszeruen jott. Es ha jon, jo kiadni magadbol, jo erzes megvalositani. Persze honnan is tudhatnam hogyan alkottak, nem vagyok se Ady, se Jozsef Attila.
A felelosseg vallalas bonyolult tema - szerintem. Az en szemszogembol minden bajok forrasa az, hogy az emberek jo resze sajat magaert sem kepes felelosseget vallalni.

freeman! mivel tapasztaltam, azt hiszem vagom mirol beszelsz :D

freeman 2005-05-31 20:11

Idézet:

FoX eredeti hozzászólása
Nem tudom, Ady, Jozsef Attila, vagy Dali vagy barki miert alkotott, de ugy gondolom nem a hirnevert es a dicsosegert . Csak egyszeruen jott. Es ha jon, jo kiadni magadbol, jo erzes megvalositani. Persze honnan is tudhatnam hogyan alkottak, nem vagyok se Ady, se Jozsef Attila.
A felelosseg vallalas bonyolult tema - szerintem. Az en szemszogembol minden bajok forrasa az, hogy az emberek jo resze sajat magaert sem kepes felelosseget vallalni.


Csak egyszerüen jött: ez egy érdekes dolog.

Azt tudtátok, hogy Chagall egész életében kényszeresen rajzolt: papircetlik voltak nála és akárhol járt, akárkivel beszélgetett stb... az egyik kezével általában rajzokat skiccelt, amiket aztán összegyürt és eldobott (!). Megkérdezték tőle miért csinálja, és azt mondta, hogy egyszerüen jön belőle, és képtelen (meg nem is akar) ellenállni.

Aldous Huxley írta (ha jól emléxem ő de tévedhetek), hogy az ilyen müvészeti alkotásoknál egy "másik világ"-al lépünk kapcsolatba, onnan áramlik ebbe a világba a formák, színek, hangok kavalkádja. Vannak emberek akik fogékonyak rá és azok elkezdik formálni, alakítani az anyagot, a papírt, a hangot arra a képre amit "éreznek", amit "sugároz" ez a "másik dimenzió" felénk... szerintem ebben lehet valami bár maga az elképzelés ha igaz, akkor fura metafizikai meggondolásokra vezet.

Ez a másik világ úgy is leírható, mint Szepes Mária "asztrális sík"ja. Az a létezési sík, ahol az összes forma, hang, szín, kép, érzés, entitás archetípusa található. Onnan szivárognak (vagy direkt injektálódnak) át hozzánk...

Ami a felelösségvállalást illeti azzal teljesen egyetértek Veled. :)

Dorci 2005-05-31 22:42

Sajnos tényleg tömegek képtelenek magukért felelôsséget válllni...ez elég elkeserítô... és pont ez, és ennek az okozatai azok, amik olyan alkotást képesek kiváltani egyes emberekbôl, hogy attól a föld is megremeg... Persze, hogy nem tudunk belegondolni ezeknek a nagy alkotó zseniknek a lényébe, de - csak mint személyes tapasztalat - olyan erô, k?zdelem, hatni vágyás, javítani akarás tud áradni ezekbôl a munkákból, amik nekem ezt sugározzák... És ez már más, mint a csak úgy jön kategória... ezek vulkánok, amik a tehetetlen szemlélés kibírhatatlan várakozásából fakadnak... belsô harcok, óriási k?zdelmek elôzik meg... Ezt nem azért írom, mert nem értek veletek egyet, sôt.... :)

Persze - persze... ha "utcán sétálva megmozdít valami dallam", akkor magamért táncolok, és öszintén... de nem akarom becsapni magam, tudom, hogy akkor még erôsebb, még vadabb, még szenvedélyesebb tudok lenni, ha érzem, hogy figyelnek, sokan figyelnek... (ez már az én ferdeségem :D )

freeman 2005-05-31 22:56

Dorci ez akkor egyértelmüvé vált amikor kiderült, hogy állítólag a te popsid van az avatárodon. :)

Dorci 2005-05-31 23:02

Idézet:

freeman eredeti hozzászólása
Dorci ez akkor egyértelmüvé vált amikor kiderült, hogy állítólag a te popsid van az avatárodon. :)

Hát jól van, jól van!!!! :p (amúgy mi az, hogy állítólag???? :cool: )

Na, de most fôképp nem magamról szólt az írásom... :confused:

freeman 2005-05-31 23:12

Nincs okom arra, hogy elhiggyem. :)

Dorci 2005-06-01 12:56

Idézet:

freeman eredeti hozzászólása
Nincs okom arra, hogy elhiggyem. :)

Ohhhhhhhhh!!!! Sajnálatos!!! :cool:
:p
Te felt?nnél más ékességével? :rolleyes:

psychic 2005-06-01 13:24

Idézet:

freeman eredeti hozzászólása

Csak egyszerüen jött: ez egy érdekes dolog.

Azt tudtátok, hogy Chagall egész életében kényszeresen rajzolt: papircetlik voltak nála és akárhol járt, akárkivel beszélgetett stb... az egyik kezével általában rajzokat skiccelt, amiket aztán összegyürt és eldobott (!). Megkérdezték tőle miért csinálja, és azt mondta, hogy egyszerüen jön belőle, és képtelen (meg nem is akar) ellenállni.

Aldous Huxley írta (ha jól emléxem ő de tévedhetek), hogy az ilyen müvészeti alkotásoknál egy "másik világ"-al lépünk kapcsolatba, onnan áramlik ebbe a világba a formák, színek, hangok kavalkádja. Vannak emberek akik fogékonyak rá és azok elkezdik formálni, alakítani az anyagot, a papírt, a hangot arra a képre amit "éreznek", amit "sugároz" ez a "másik dimenzió" felénk... szerintem ebben lehet valami bár maga az elképzelés ha igaz, akkor fura metafizikai meggondolásokra vezet.

Ez a másik világ úgy is leírható, mint Szepes Mária "asztrális sík"ja. Az a létezési sík, ahol az összes forma, hang, szín, kép, érzés, entitás archetípusa található. Onnan szivárognak (vagy direkt injektálódnak) át hozzánk...

Ami a felelösségvállalást illeti azzal teljesen egyetértek Veled. :)

egyetértek freeman, a gondolatnak teremtő ereje van, amint lerajzolsz vmit, ami a fejedben csak gondolat/kép volt márish teremtettél vmit...uh huh...ez hallod iszony hmm...hmm...kulonleges erzes tud lenni, ha át ish éled...
a művész azt mondja az alkotásnak, "nem tetszel..." az alkotás válasza: "de hiszen Te teremtettél..." ;)

érdekes élmény alkotni/teremteni vmit, végülish minden amit látunk, ami körülvesz bennünket vmikor egy gondolat volt, aztán megteremtődőtt...létrejött pld: a telefon, cd-tartó...bármi...a polom, a cipom, az autok, robotok...(bocsi, h csak materialis dolgok jutottak eszembe;)

de sztem freeman érti h miről beszelek !!! ugyeee???

ööö... ;)

FoX 2005-06-01 13:33

Mindenki maga teremti a sajat valosagat/vilagat :) Az muveszetnek szamit? :D


A pontos idő 01:07 , a GMT +2 időzóna szerint.

Powered by vBulletin® Version 3.8.3
Copyright © 2000 - 2020, Jelsoft Enterprises Ltd.